Varga Árpád Győző (1957–2002), néhai édesapám népi fafaragó volt. Autodidakta módon sajátította el a mesterséget, de nem szégyellt tanulni a környezetében élő neves művészektől sem (pl. Szatyor Győző, Ürmös István). Főként dísztárgyakat, rozettákat, kopjafákat faragott. Műveit a rendszerváltás hajnalán többször kiállították Szigetvárott és Hévízen is. Száz körüli alkotás őrzi emlékét a Dél-Dunántúlon: Rózsafán, Szentdénesen, Nagypeterden és a barcsi Dráva Múzeumban.