Citált gondolatok

Rohanó világunkban olykor fontos lehet felrázó sorokat, rövid igazmondásokat olvasgatni – ezt megkönnyítvén évek óta gyűjtöm a számomra tanulságos idézeteket. Remélem másoknak is hasznos gondolatforrások lesznek!


 „Úgy tartozunk mi Istenhez, mint az óceán egy cseppje az óceánhoz.
Hisz egyetlen csepp tartalmazza az óceán természetét, de nem maga az óceán.
Ugyanúgy a lélek tartalmazza az Isten természetét, de nem maga az Isten.”

(Kölkedi Bálint)

„Az igazi nagy művész a rend és az egység odaadó szolgálatában dolgozik.
Nem a személyének kijáró dicséret és kitüntetés érdekli, hanem a mű tisztasága,
egyetemes érvényű tartalma, formai tökélye.”

(Kassák Lajos)

„Azt, hogy kihez jut el egy vers, egy szó, talán a virágpor sorsához hasonlíthatom.
Egyszercsak elviszi a szél, és megtelepedik valahol,
egy másik kertben, vagy egy kabát hajtókáján.”

(Károlyi Amy)

„A mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet,
és azért szeretik, mert keresik az emberséget.”

(József Attila)

 

 „A költő helye ott van, ahol az iránta való
baráti és ellenséges érzések keresztezik egymást.”

(Ivan Canev)

 

„Szokták mondani: ha egy becsületes ember rájön, hogy tévedett,
vagy megszűnik hibázni, vagy megszűnik becsületesnek maradni.
Az pedig rohadt dolog, amikor az ember akkor kerül ehhez a válaszúthoz,
amikor már valami elkezd jól muzsikálni az életében.”

(Tarnóczy Vilmos)

 

 „Lenyűgöző béke van a kiadatlanságban. (…)
A megjelenés magánéletem szörnyű lerohanása.
Csak magamnak írok, a saját örömömre.”

(Jerome David Salinger)

 

„Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”

(Kodály Zoltán)

 

 „Az ember nem egy rózsaszín folt után vágyakozik a térképen,
a honvágy konkrét helyekhez, házhoz, fákhoz kötődik.
Az testesíti meg a hazát.”

(Baranyi Ferenc)

 

„Különös alkímia az írás. Azt hisszük, kitalálunk. Holott gyakran csak emlékezünk.
Van bennünk egy másik, egy olyan emlékezet, amely az elfelejtett dolgokra emlékszik,
és önálló, tőlünk független életet él.”


(Félicien Marceau)

 

„Nem a tettek rendítik meg az embert, hanem a tettekről hírt adó szavak.”

(Epiktétosz)

„Minden teremtmény vissza akar térni a forrásához, a teremtőjéhez. Pont. Ennyi a világegyenlet…”

(Géczy Gábor)

„Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

(Weöres Sándor)

„Ahogy fent, úgy lent – ahogy kint, úgy bent.”

(Hermész Triszmegisztosz)

„Törekvéseinknek minden téren egyik fő hibája a szervezetlenség és a tervszerűtlenség. Általában túl sok magyar ember
tartja magát egyéniségnek, amiből azután jogot merít önkényes célkitűzésre, csapongásra,
és rokontörekvésű emberekben inkább versenytársat, sőt ellenséget lát,
semmint munkatársat, kivel a közös cél elérésére erőit egyesíteni kellene.”


(Klebelsberg Kuno)

„Az, amit művészetnek tekinthetünk, lényegében szakrális, mert műfajtól függetlenül,
áttételesen vagy direkten mindig a teremtéssel foglalkozik. Egyszerű és megfoghatatlanul hatalmas témákkal:
a születéssel, a szerelemmel, a veszteséggel, a halállal. Ami nem erről szól, az – legyen bármilyen sikeres –
többnyire csupán szellemi önkielégítés, helyben topogás, divat.”


(Kovács Ákos)

„Az embernek ott van a hazája, amelynek a nyelvén legjobban tudja kifejezni magát,
nyelvét legjobban érti, körülményeit reálisan látja, és nem cifrázza hamis mítoszokkal,
ízlése számon tart hazai ízeket, halottai ottani földben nyugszanak. Haza csak egy van,
nem áthelyezhető, otthona sokfelé lehet. Jól bánik vele,
vagy rosszul – a haza akkor is a hazája.”


(Popper Péter)

„A hazaszeretet ott kezdődik, amikor egymást szeretik azok, akik egy hazában élnek.
De ezt olyan nehezen értik meg az emberek.”


(Wass Albert)

„Aki kinyit tehát egy könyvet, mindenekelőtt önmagát nyitja ki.
Nem az író, s nem is az író által teremtett alakok
fájdalmába vagy reményébe ütközik, hanem saját magáéba.”


(Csoóri Sándor)

„Igazán akkor érzem hülyének magam, amikor föllapozom a telefonkönyvet, vagy mosóport szórok a zoknimra.
Mert ma már egyedül én vagyok hülye, hisz a telefonkönyv okos, a mosópor meg intelligens.”


(Nagy Bandó András)

„Ha öreg leszel, ősz és álmatag, s bólongsz a tűznél, vedd le könyvemet,
olvasd lassan, míg lágy tekinteted s szemed mély árnyát visszaálmodod.”


(William Butler Yeats)

„Az ember igazi hazája – gyermekkora. Mert a gyerek szeme, füle, orra, ínye, bőre frissebben,
mohóbban ragadja meg az érzéki benyomásokat, mint akár csak a fiatalemberé.”


(Füst Milán)

„Az igazi verseskönyvet éppolyan izgalommal lehet olvasni, mint egy bűnügyi regényt.
A bűnügyi regényben a tettest fogják meg, az igazi verseskönyvben a lélek legmélyét érjük tetten.”


(Páskándi Géza)

„Mindenki csak önmagát tudja kiolvasni a könyvből. A saját szerelmét, a saját emlékét és a maga tapasztalatát. (…)
Mert hiába olvasol valamit, azt még a saját képzeletedben is meg kell teremtened. A te valóságodban,
amely más, mint az enyém vagy bárkié. Minden olvasás: újrateremtés.”


(Müller Péter)

„Az a tulajdonság, amely különlegessé tesz téged – ha egyáltalán az vagy – egyben magányod okozója is lehet.”

(Lorraine Hansberry)

„Nincs szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. (…) Mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat,
hanem a barátságban leltük fel az egész világot.”


(Kölcsey Ferenc)

„Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás, csak az, hogy valaki szeresse őt igazán!”


(Johann Wolfgang von Goethe)

„Jó szándékot kell feltételeznünk egymásról, még akkor is, ha nem egyezik a véleményünk.
Ha a megelőlegezett bizalom elvész, mérhetetlenül leromlanak a kapcsolatok.”


(Kopp Mária)

„Zsúfolt bolygónkon nem maradtak belső ügyek.
Az emberiséget csak akkor lehet megmenteni,
ha mindenkit érdekelnek a mások ügyei.”


(Alexander Szolzsenyicin)

„Az ember nem kevesebb, hanem több lesz azáltal, ha megtanul önmagán kívül mást is – arra érdemeset – tisztelni.”

(Jókai Anna)

„Nap mint nap nagyszerű lehetőségekkel szembesülünk, amelyek megoldhatatlan problémáknak vannak álcázva.”

(John Gardner)

„Az évek örömmel jönnek, ha jót hoznak, és mord kegyetlenséggel szórják el romlott terhüket,
ha az van rájuk bízva. Az évek utak, melyeket végig kell játszani.”


(Fekete István)

„Az igaznak, a jónak és a szépnek harmóniában kell lennie. Az igazat feltétlenül meg kell mondani.”

(Teller Ede)

„Gyereket akarni igen nagy elhatározás. Ilyenkor dönt úgy az ember, hogy élete végéig a testén kívül dobogjon a szíve.”

(Elizabeth Stone)

„Sokáig tart, míg az ember megtanulja, hogy tulajdonképpen nincs is semmi dolga; s akkor legtöbbször elkezdi végre valahol.”

(Márai Sándor)

„Az, hogy kibe szeretünk bele, soha nem döntés kérdése. Az, hogy kit szeretünk egy életen át, mindig döntés kérdése.”

(Bartis Attila)

„A civilizáció a szükségtelen szükségletek végtelen megsokszorozódása.”

(Mark Twain)

„A média képtelen különbséget tenni egy kerékpáros balesete és a civilizáció összeomlása között.”

(George Bernard Shaw)

„A természetes logika nem engedi meg, hogy egy olyan faj evolúciójában higgyünk,
amelyiknek az a jellegzetessége, hogy kiskorú egyedei milliószám mennek szüleik agyára.”


(Jean Liedloff)

„Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze…”

(Arany János)

„A diktatúra nem azért jön létre, hogy megóvja a forradalmat;
a forradalmak történnek azért, hogy létrejöjjön a diktatúra.”


(George Orwell)

„Amíg a megszokás és a rutin diktálja a mindennapjainkat, nem tárulnak fel új dimenziók a lélekben.”

(Henry Van Dyke)